Valami blogféle

2008. október 27., hétfő

#84

Gondoltam forradalmi hangulatban megünnepeljük október 23.-át az előestéjén. Így is lett, a legkevésbé sem szolidan sikerült egy újabb szerdát kipipálni. A másnapi ténykedéseimet leredukáltam saját magam összeszedésére, és még így, hogy erre koncentráltam is, igen nehéz volt 300 kilométert utazni. Mikor azt hittem, már nem jöhet rosszabb, megérkezett a péntek koraeste, amikor is én naiv, jónak láttam megbeszélni P.-vel a nemlétező dolgainkat. Viszonylag gyorsan, egy órácska alatt sikerült eljutnunk odáig, hogy az igazunkhoz erősen ragaszkodva bár, de én egy gyenge 'azért sajnálom'-ot elengedve, vallottuk, hogy a másiknak nincs igaza. Levezetésképpen 15 perc alatt 3 fütyi, nemrossz arány, persze ilyenkor már nincs megállás, csak hajnal fél5kor, az ágyba beájulva.

Tanulság : öööö... ezen még gondolkodnom kell.

2008. október 21., kedd

#83

Úgy jár az, aki nem öltözik fel rendesen egy hűvös októberi délutánon, mint én... megfázik. Az orrom alatti terület egy nyárvégi női sarokra emlékeztet...

2008. október 6., hétfő

#82

kedves P. adatlapját már naponta csak 3szor nézem meg, a kezdeti 29hez képest még vv szerint is fejlődés.

csúcs ez az időjárás, és még ha para is az időjárás téma, fontos megemlítenünk, milyen pozitív hatásai vannak a jóidőnek meg a napsütésnek. Az albérlettel csupán egyetlen gond van,mégpedig hogy nem Bp.

2008. október 5., vasárnap

#81

na az a 6nap, amit akkor baromira utáltam, most már totál megszépült, mert addig úgy gondoltam, tényleg lesz talán valami jövője a dolgoknak.

nem lett.

péntek este ladies' night, jóféle andrássy út, meglátogattuk kedvenc koktélvarázslónkat, hiszen életünk az alkohol.. a shot meg az aqua :)

indiánnyár októberben, nagyonjóóó!

2008. szeptember 21., vasárnap

#80

igazából fogalmam sincs mióta is tart ez az egész... nem,legkevésbé sem beteg a dolog, teljesen normális.

most, hogy párkapcsolatban (muha) leledzem, minden frankó (muhaha).. lenne, ha az lenne, de nem az. úgy vélekedem,addig még van egy kis esély a dologban,amíg naív, esetenként buja mosoly jelenik meg arcomon, miközben az én kedvesemre (muhahahaha) gondolok. átlagosan már csak napi 5-6..ezerszer..

6 days left, visszaszámlálás indul.

2008. szeptember 10., szerda

#77

a szemeszter kezdetét vette, én meg úgy döntöttem, leírom, hogy telik. van úgyis ezermillió dolog, amit alapjáraton sem fogok elfelejteni, de megörökitve talán még inkább megmarad a fejemben.

2008. március 23., vasárnap

#76

annyira könnyen menne most az, hogy hülyét csináljak magamból... de válasszuk a nehezebb utat. Néha szeretnék belelátni a másik fejébe.. lehet hogy összesírnám magam,de legalább elindítana egy úton hogy neeeeeee bázz ezt csináld ezt meg ne. Lehet felelőtlen kijelentés azt állítani hogy jobban viselném az elutasítást, mint a bizonytalanságot... de most azt érzem hogy lőőőjetekleeee. már megint verem a seggem a földhöz, vajon a másik nem képviselői is ezt csinálják?

tegnap 3 szórakozóhelyet jártunk végig, és hangsúlyozom NEMVOLT ROSSZ! lehet csak azért mert az egyik hely extra nyitvatartása miatt megoszlott a tömeg a törzshelyünkön, és így nem idegeltem fel magam az első 10percben.

vv-vel párhuzamosan szenvedünk.

2008. február 27., szerda

#75

Kapcsolat nincs, tavasz viszont annál inkább. meg szerelem is. mindennap másba, Phala után szabadon.

kell valami áldozat akin kiélhetem magam.

2008. január 21., hétfő

#74

VV szerint kapcsolatfüggő vagyok. Szerintem meg csak jóhiszemű. Vagy valami tudatalatti? Amúgy ilyen kapcsolatfüggőnek lenni ciki? Lehet tényleg én generálom a helyzetet és addig ügyeskedem,amíg valaki újra... de ez nem én vagyok. Nem vagyok függő. Csak Sophie szavaival és életbölcsességével élve "nem zárkózom el a jó elől",vagyis akkor még épp jónak gondolom, aztán kiderül hogy nem zárkóztam el egy pszichopata elől.

Azthiszem akkor érzem magam a legjobban a bőrömben, ha aztcsinálokamitakarok. Tehát jólérzem magam februártól májusig, júliustól szeptemberig, majd kis töréssel decemberig. Meg ha kölcsönösen meghagyjuk a szabadságát a másiknak.

2008. január 16., szerda

#73

Szeddddddmár össze magad! Ki? Hogy én? Igen, te, te szerencsétlen. Nézz már körül,micsinálsz. Nincs agyad baszdmeg?

Nincs. Sorry :( könyörgöm vigyetek haza.

2008. január 14., hétfő

#72

Be kell vallanom, hogy megint elbasztam 3 napot a semmivel,nem tanultam, és megint kapkodni fogok és a felmenőimet szidom a lusta génekért. Megszállhatna valami pedál lélek, vagy csak egy kis agyat ha kaphatnék.

Rájöttem, hogy mindig túrni megyek, amikor elfoglaltságot keresek a tanulás helyett... 5 nap alatt másodszor...

Elmúlt a pattanás a homlokomról,lett helyette két másik... "ha az Úr bezár egy ajtót, valahol ablakot nyit...". Istenfizessemeg.

2008. január 10., csütörtök

#71

Valószínűleg koffein és nikotinfüggőségem kialakulása és agysejtjeim minimálisra redukálódása miatt érzem azt, hogy szeretethiányos vagyok. Lehet a magány, mármint abban az értelemben, hogy hétfő óta megint egyedül tanyázok a főhadiszálláson. Hatalmas a disznóól,de oly' magas az íve, ahogy rátojok, hogy hihetetlen.

Haza akarok menni,rég éreztem magam ennyire ramatyul.

2008. január 3., csütörtök

#70

Ma találkoztam életem első szerelmével. Mindig beleborzongok ha találkozunk, de most valahogy ez is elmaradt. Talán végre tényleg minden porcikám a szingliséget kívánja? Úgytűnik.

Néha jó lenne valaki mellett elaludni, felébredni, aki érted jön, aki elkísér, aki megetet és átkapcsolja a tévét, ha neked nincs kedved felállni....nem.. inkább felállok és átkapcsolok magamnak. Majd szólok ha találok egy valamirevaló kapcsolgatót :)

2007. december 25., kedd

#69

Mindig jön valamiféle fordulópont az életemben, aztán újra a blog után nyúlok mert az jó, vagy legalábbis jobb mint a semmi. De nem.. tényleg jó. Emlék tőlem magamnak, meg annak a három embernek... :)

Az idei karácsony viszonylag fénysebességgel lezajlott, szenteste már nem volt veszekedés vagy testi sértés a családi 5 fős rendezvényen, 23-án még forrt a hangulat, egészen tettlegességé fajult köztem és a nővérem között. Pattanásig feszültek a kedélyek, de mondja már meg őszintén, hogy volt már valakinek filmes karácsonya, talpig tökély???... naugye.

Az, hogy a bőséges témaválasztásunk állandó résztvevői a másik nem képviselői szintén érthető. Bevallom, nekem is adódtak már gondjaim az aktuális szívemcsücskeivel, aztán mindig elhalványultak a gondok, jött egy új és minden megint tisztalappal indult. Talán most először érzem azt,hogy ha a (nagy) Ő kopogtatna az ajtómon, már csak 3asról indulna. Kicsit herótom van, és levegőőőőőt! Ne hívogassanak, ne írjanak, ne jöjjenek, ne csókoljanak, hagyjanak engem békén, köszönöm nagyonjól megvagyok. Hosszú idő óta nem is tudom mikor volt kifestve a körmöm...de most volt rá időm,és ez melegséggel tölti el a szívem. Nem haragszom senkire, nem bántott senki, csak elfogadtam azt a tényt, hogy ha valami nem megy azt hosszútávon lehet ugyan, de kurvára nem érdemes eröltetni. Egyetlen "okos és jó" szokásom van : amint egy fél napnál tovább motoszkál az agyamban a tudat hogy márpedig az adott szerelmespárommal nem megy tovább, akkor komolyan mérlegelek. Jó, ez nem egy sokszor hasznosított jó szokás, mindössze kétszer került rá sor, hogy idejében a fejemhez kaptam, hogy akkor talán ez már nem is olyan jó nekem, de valljuk be, elsőre bevált, hogy nem húztam addig a dolgot, míg végleg megutáltuk volna egymást S-ral/val/sel. (szóvaltudjukkivel) Most, második alkalommal pedig biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem, és még azt is hajlandó vagyok belátni, hogy nagyobb részt én vagyok a hibás. Olyan géneket örököltem, vagy csak olyan csillagjegy szülöttje vagyok, faszsetudja, ami miatt nálam nem megy az hogy a világot jelentse egy srác/pasi/fiú/pék... barátok,a ruccanások, a semmittevés, az internet és számos olyan dolog amit egyedül, vagy a barátaimmal, a szívem választottja nélkül szeretek csinálni... igen, ezek kellenek, és képtelen vagyok feladni, korlátozni is csak ha nagyonmuszáj és megérdemli az illető. Önzőség? Lehet. Én szeretem magamat, erre is rájöttem, de az dobja rám az első követ, aki mosolyogva tud lemondani a megszokott és hőnszeretett dolgairól. Biztos jön majd valaki, akiért megteszem, hát.. vagy nem. Jó nem akarok a macskámmal élni.. kompromisszumképes vagyok azért,jó? És most nagylevegő és szünet. Pár hétig...hetekig.Hónapokban is számolhatunk.na.

A mai négyesfogat karácsonyi vacsija pedig jól sikerült, köszönjük az ajándék dvd-t, best of 2007.

2007. augusztus 1., szerda

#68

alakul... megint nincs unalom.

szombaton megyünk nyaralni, csak mi 4en. Már úgy várom.

És persze senkinél sincs nyugalom... mindig történik valami :)

2007. május 13., vasárnap

#67

A múltheti egyetemi napokon újra rájöttem, hogy van egy réteg, akiket utálok, akik mindazt megtestesítik, amit utálok...nagyképűség, mert van pénz van minden, vajon boldogság van-e?

Elkezdődött a vizsgaidőszak, egyelőre reménytelen, hogy elkezdjek tanulni. Ráér még.

2007. április 10., kedd

#65

Újra tavasz van, úgy igazán. És olyan jó itthon lenni. Megint szoktatási időszak lesz az egyetemen, már csak halványan emlékszem az ottani emberek arcára.... sok lesz ez a 2 hét itthon,nem is egészséges. Fájni fog az a 4óra a vonaton. De minek sírok előre? Elég lesz akkor.

A hétvége alkoholizálással telt, még jó, hogy nincs jogsim, amit el lehetne venni. Jó sokat sikerült tanulnom is.

Ma még nem is ittam és remeg a kezem...persze csak vicceskedésből.

Hijjjj nehéznapok, elsőfelvonás, méhleszakadás szindrómája.

2007. április 10., kedd

#66

Újra tavasz van, úgy igazán. És olyan jó itthon lenni. Megint szoktatási időszak lesz az egyetemen, már csak halványan emlékszem az ottani emberek arcára.... sok lesz ez a 2 hét itthon,nem is egészséges. Fájni fog az a 4óra a vonaton. De minek sírok előre? Elég lesz akkor.

A hétvége alkoholizálással telt, még jó, hogy nincs jogsim, amit el lehetne venni. Jó sokat sikerült tanulnom is.

Ma még nem is ittam és remeg a kezem...persze csak vicceskedésből.

Hijjjj nehéznapok, elsőfelvonás, méhleszakadás szindrómája.

2007. március 21., szerda

#64

Most minden szar... úgy igazán mindent és mindenkit beleértve. Elfáradtam a semmiben és ez még jobban elrontja a kedvemet.

2007. március 19., hétfő

#63

Most hogy integet a tavasz mert távozóban van, kezdek visszatérni a valóvilágba. Tulajdonképpen ez nem is olyan nagy baj... Újra ittvagyok a koliban, és egyedül érzem magam. Régen nem volt ez, most igen, és nyilvánvaló számomra, hogy nem csak S miatt lennék inkább otthon...A nagy része az east coast-i (höhöhö) törzskártyásoknak szanaszéjjel van az országban, ezért valamivel pozitívabban állok ehhez a Győr témához, mint hogy ha ők otthon lennének.

A vonat utat tanulás helyett átaludtam, átszállás után éber voltam és ahogy az álomképek cikáztak a fejemben, már meg sem lepődtem, hogy el akartam kapni az éppen leeső vázát...a fehérpulcsis szemben ülő lány kimondottan furcsán nézett rám, ahogy a levegőben a semmi után kapkodok. Hülye ötlet a vonaton alvás.

4 órán belül 2 zh-t írok, na biztos sikerülnek...

A szobatársam itthagyta a kiskancsójában a teát amit még szerdán csinált... úszik a penész a tetején..én ki nem öntöm.

Valami blogféle

Bemutatkozás

Keresés

Utolsó kommentek

Régi bejegyzések

Linkek

Egyebek